2009. december 2., szerda

Salzkammergut a Sisi Baráti Körrel

2009. november 27-29. között 3 csodálatos napot töltöttem el a Salzkammergutban, a Sisi Baráti Kör által szervezett adventi kiruccanáson.
Párszor jártam már a Baráti Kör találkozóin, és 1-2 taggal egy ideje kapcsolatot is tartok, - én hivatalosan még nem vagyok tag. Ez az állapot januárban aztán végleg megváltozik!:)
A salzburgi tóvidéken is jártam már, és - bár még nem voltam mindenütt - az a véleményem, hogy ez a Világ legcsodálatosabb tájéka! Így aztán tripla örömmel és aggodalommal készülődtem. A legszebb vidék, Erzsébet-szerelem, Sisi Baráti Körben új ismeretségek... és vadiúj emberek!...
November 27-én, pénteken a Keleti Pályaudvar mellől, kényelmes busszal, kissé álmoskásan indultunk. Bevallom, a legelején bennem volt a félsz: miként is teremtek kapcsolatokat. Leendő szobatársamat alig fél órája ismertem, de igen rövid idő után rádöbbentem: minden rendben lesz!


Bad Ischl

Első komolyabb megállónk Bad Ischl-ben volt, ahol a Kaiservilla található. Sajnos ez most nem volt nyitva, mert a november az a hónap, amikor a takarítást, a felújítást, az átalakításokat végzik. Csalódást nem jelentett, mert előre számoltunk ezzel a ténnyel. Messziről azért lefotóztuk, íme:




Az egykori Ausztria Szállóban, ahol Sisi és Ferenc József eljegyzése zajlott, ma a Városi Múzeum működik. Itt egy kis Betlehem-kiállítást tekintettünk meg; és természetesen élveztük a történelmi miliőt, Erzsébetre emlékezve.
Annyira furcsa, borzongó érzés volt belegondolni, hogy a Mi kedvencünk, az akkor még kis Sisi itt indult el egykor azon az úton, amely először koravén asszonnyá, később a felelősség elől menekülő császárnévá, még később boldog királynévá, legvégül pedig zaklatottan kerengő halandóvá tette...
Itt mondta Neki Ludovika mama, hogy egy császárt nem kosarazunk ki.
Itt szembesült a ténnyel Nené, hogy mégsem Ő a kiválasztott; amiről és ami ellen bár egyik leány sem tehetett, egyikük számára sem nem lehetett könnyű dolog testvérként keresztülevickélni.
Itt omlott össze először Zsófia tervkészlete és döntési jogköre.
Itt dönött végre először önállóan Ferenc József.
És itt született meg az a Lény, Legenda, akinek emlékét Mi néhányan a mai napig szeretettel ápoljuk. Hiszen ha Sisi nem vált volna egy monarchia uralkodónéjává, akkor tán meg sem ismeri nevét az utókor.







Az épület bejárata meleltti két hatalmas fénykép, vagy inkább plakát, szintén az egykori rangos vendégekre, és az első találkozásra emlékezteti a mai kor turistáit. Meg kell mondjam, szép számmal akadtak, akik megálltak itt emlékezni, nézelődni.





Jó volt itt fényképezkedni.:)


Számomra a legnagyobb élmény Bad Ischlben mégsem ez, hanem egy olyan Erzsébet szobor felkeresése volt, ami egy magánház udvarán áll, és így jószerével ismeretlen a nagyközönség előtt, előttem is. A Baráti Kör néhány tagja már látta, így nyomukban haladva, hosszas hegymenet után megérkeztünk a célhoz, egy egész alakos, fehér Erzsébet-szoborhoz.







Az arca nem igazán élethű, de ez az élményből semmit nem vont le.:)


Pompás környezetben, egy igazán Erzsébethez méltó helyen: a hegyek gyűrűjében állították fel. Szerintem az Ő szabad lelke nagyon élvezné a kilátást.:)
A városkában sétálgatva lépten-nyomon
felbukkant Erzsébet alakja, emléke.
Hol egy adventi plakát, hol egy-egy kirakat
emlékeztetett a Királynéra, vagy családja egyéb tagjaira. Könyvek, CD-k, csokik, mindenféle. Mégsics annyi bóvli és kacat, mint Bécs ajándékboltjaiban, trafikjaiban. Amint az egész kisváros, így a kínálat is kifinomultabb, elegánsabb, mint a fővárosé.